Amerikában az állampolgárok a jogsival és a „TAJ” számmal (Social Security Number) tudják magukat igazolni. Nálunk ezeken felül van személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, személyi szám. Kisebb vagyon a pótlásuk az utánajáráson felül, de az államnak is költség a párhuzamos rendszerek fenntartása – ami a nap végén nekünk kerül több adóforintba.
Hatékonysági szempontból nincs értelme ennyi igazoló dokumentumnak, ha az USA-ban is elvannak kevesebbel, akkor vajon miért kell nekünk ennyi?
40 éve vezették be a személyi számot, azzal a szándékkal, hogy megkönnyítsék az adatkezelést az államigazgatás számára. Az Alkotmánybíróság 1991-es döntése a személyes adatok védelme érdekében megtiltotta, azóta használunk ennyi külön azonosítót.
Annak látom értelmét, hogy a TB ügyintéző vagy az igazoltató rendőr ne lássa azonnal az elmúlt évi adóbevallásunkat vagy hogy a milyen gyógyszert írt fel a körzeti orvos, de ezt jogosultságkezeléssel oldja meg a mai információtechnika, nem párhuzamos rendszerek használatával. Multicégeknél egy vállalatirányítási rendszerben futnak össze az adatok, de nem lát bele mindenki a béradatokba, szerződéses pontokba, csak aki megfelelő jogosultsággal rendelkezik.
Észtországban, ahol ’91-ben teljesen új közigazgatást építettek fel a Szovjetunió felbomlásakor, mára egy chipkártyát tartalmazó személyi igazolvánnyal MINDENT el lehet intézni, elektronikusan is. Remélem egyszer eljutunk ide.