Kártyás fizetés…még, még, még!

Pár hete hallottam a Millásreggeli műsorában, hogy Magyarországon a kártyás fizetési arány nagyjából  15%, a készpénzes fizetésé még mindig kb.: 85%. Részben a fekete- és szürke gazdaság is az oka ennek, pl.: fizetés boritékba, de egyes kereskedelmi területeken is alig vagy egyáltalán nem lehet még kártyával fizetni, például a piacokon.

Nemrég egy hétvégi biopiacon jártam, ahol sehol sem lehetett kártyával fizetni, de a Lehel piacon sem tudtam még, ahova rendszeresen járok. Emellett nyugtát is csak elvétve kapok, azaz állami adóbevétel is alig csorog be. Két példa, hogyan lehetne ezt a területet fejleszteni hatékonyabban.

Az egyik létező megoldás a nyári fesztiválokról ismert Fesztipay kártya. Lenne egy „Lehelpiac-kártya”, amit készpénzzel vagy bankkártyáról fel lehetne tölteni, az eladó standokon pedig érintős terminálnál fizetnénk Mari néninél a 2 kiló krumpliért, mint ahogy a fröccsöt vesszük a szigeten. Ha lefogy az egyenleg újra töltjük a kártyát.
Ezzel több legyet is csapnánk egyszerre: csökkenne a készpénzforgalom, a kártyás rendszer központi szerverének adatbázisa alapján a NAV pontosan nyomonkövethetné a kereskedők forgalmát, azaz nőne az ÁFA és cégadó bevétel, gyorsulna a fizetési sebesség. Beruházási igény a terminál és a kártyák, de azokat akár lehetne bérelni is, költségként elszámolni.

A másik alternatívára Londonban láttam példát egy piacon. Bluetooth-al kapcsolta az eladó az iZettle mini terminált az okostelefonjához, amibe be lehetett ütni a pin kódot és a vásárló mailcímét, amire el is küldi az elektronikus számlát a rendszer a vásárlónak. A gép az eladó szerint 60GBP ~ 20 ezer forintba kerül, a szolgáltató weboldalán pedig azt írja, hogy 2.75%-1.5% a jutalék, amit a kereskedő fizet, havi díj nincs. A második kereskedőnél már a rendszer felismerte a bankkártyát, automatikusan hozzárendelte a mailcímet, úgyhogy a fizetéssel párhuzamosan küldte is az elektronikus számlát.