Jártam itt-ott a világban, mindenhol találkoztam hajléktalanokkal, máshol sem megoldott a helyzetük. Magyarországon ~11ezer ember él hajléktalan szállásokon és egyes becslések alapján akár 50ezren is lehetnek azokkal együtt, akik az utcán élnek. Egy interjúban azt írják, az utcán nagyjából 3-4 év alatt meghalnak, mert mindent feladnak és nem bírják tovább.
Mindeközben 2014 végén 144 ezer állás volt betöltetlen, valamint közel félmillió lakás áll üresen hazánkban. Biztos nem az összes állást tudnák hajléktalanok is betölteni és biztos nem minden lakás lakható.
Közgazdász szemmel próbálom megközelíteni a témát. Kezdjük a motivációval: a hajléktalanokon nem lehet pénzt keresni, ezért a versenyszféra horizontjából kiesnek. A szociális intézményi hálózat limitált költségvetéssel rendelkezik, az egyházi források is végesek. A hajléktalanok nem fordulhatnak szinte sehová.
Abból indulok ki, hogy a hajléktalanok többsége visszatérne a társadalomba, csak ehhez nincsenek meg az eszközei. Mi lehet akkor mégis megoldás:
- Akár a versenyszférában az információ és az átláthatóság a legfontosabb. Össze lehetne vezetni hol vannak üres lakások, üres álláshelyek, hajléktalanok, hol milyen tevékenységet tudnának elvégezni.
- Alap szinten megteremteni a háztáji gazdálkodás körülményeit azokban a falvakban, melyek részben- vagy teljesen elnéptelenedtek. Ehhez segítséget vetőmag, naposcsibe, minioktatás formájában lehetne adni
- Részt vehetnének a hulladékgazdálkodásban, újrahasznosítható hulladék válogatásában.
- Dolgozhatnának üres gyárépületek, ipari létesítmények elbontásában, park- és erdőrendezésben, természeti katasztrófák helyreállításában
A fenti ötletek többsége állami szerepvállalás, adományok, szociális munkások nélkül kivitelezhetetlen. A közmunkától annyiban térne el ez a fajta támogatás, hogy az önfenntartás alapfeltételeinek biztosítása lenne a fizetség: például lakhatás elnéptelenedett falvakban, háztáji élelmiszer gazdálkodáshoz szükséges alapvető körülmények biztosítása.
Akinek több, jobb ötlete van, ossza meg!
hatekonyabban 
Nekem úgy tűnik, hogy a hajléktalanok egy jelentős részének esze ágában sincs dolgozni és a szállásokra sem akarnak bemenni, mert nem hajlandóak betartani az ottani szabályokat.
A jelenlegi munkahelyemen folyamatosan keresünk emberek betanított fizikai munkára sikertelenül. Alig jelentkeznek, sokan 1-2 nap után minden jelzés nélkül lelépnek. Minimálbér+ jelentős havi jutalom, 100%-ban bejelentve, étkezési utalvány, BKV bérlet, munkaruha, kulturált munkakörülmények amiket biztosítunk.
KedvelésKedvelés
Biztos vannak munkakerülők is, ahogy írod. A cikkben inkább azokra gondoltam, akik amiatt, hogy az utcán vannak, nem értesülnek az álláshirdetésekről, koszosak és szégyellnek jelentkezni, nem tudnak a HR-en lakcímet megadni, …
KedvelésKedvelés