Magyország kijutott a foci VB-re? Sajnos nem. De ha képzeletbeli meccset játszana a frankfurti reptér és a budapesti reptér, a végeredmény 1:1 lenne.
Vegyünk egy sima hétfő délelőttöt a budapesti reptéren. Frankfurti járat, fully booked, hosszú sorban kígyózó utasok várnak a beszállításra. A földi személyzet három fő, ketten kezelik a QR kód leolvasót, egy fő a pultban, bánat tudja mit csinál. Végre „elhangzik a sípszó”, indulhatnak a business utasok, majd utánuk a tömeg. Mindenki próbálja valahogy a kis QR kód olvasó alatti pár cm-es helyre valahogy úgy becsúsztatni a boarding card-ot, telefont, hogy a leolvasó zöldet mutasson.
Három utasból talán egynek sikerül segítség nélkül. Majd egy A4-es lapon kézzel be x-eli a személyzet, hogy az utas áthaladt a kapun. Lehet, hogy csak az olvasót vettük meg és az ebből riportot készítő software-t már nem? Jöhet az igazolvány ellenőrzés – igen, Schengenen belül. Jó, legyen, nem tart sokáig, bár a két kézből egyet lefoglal, így a kézben lévő boarding card és/vagy csomagok egyikét el kell engedni, ami csak pár másodperc az ügyesebbeknek, másoknak hosszabb. Ennyi a boarding, kellett hozzá 3 fő, 2 leolvasó.
És akkor következzen a német csapat „támadása”, a frankfurti reptér beszállítása. Első különbség a nyugati országok (nálunk is volt régen) metróállomásaira emlékeztető két automata beszállítási kapu. Pult ugyanúgy van földi személyzettel, illetve mellette egy kapu is, ebben nincs különbség.
Itt is „kezdőrugás”, jöhetnek a gyerekesek, a business utasok. Ők nincsenek sokan, utánuk megnyitják az automata kapukat. Kettes sorban szépen megy a leolvasás, kapu kinyílik, utas átmegy, kapu becsuk, jön a következő. A leolvasás itt fejjel lefelé történik, azaz a QR kódot fejjel lefelé egy üvegfelületre kell odatartani. A többségnek sikerül is.
Nincs analóg rögzítés, nincs igazolvány ellenőrzés. Ennyi.
A megdöbbentő, hogy itt is hárman vannak a beszállításnál, pedig full automata rendszer van. Kettő látszólag nem is csinál semmit.
Tehát személyzet számában 1:1 az állás. A kicsit savanyú, kicsit sárga, de a „magyar narancs” reptér ugyanúgy három fővel üzemel, mint a csitti-fitti automata rendszer a fricceknél.
Alacsonyabb emberi ráfordítással csökkenne a reptér fenntartási költsége, ezáltal csökkenthetnék a reptéri illetéket is.